A magyar erdők egészségi állapotában további javulás tapasztalható az előző évekhez képest A 2009-ben hatályba lépett az erdőről és az erdő védelméről szóló 2009. évi XXXVII. törvény.
A törvény nagy előrelépést jelent, azonban alapjaiban írja át a szakterületi feladatokat. A törvény végrehajtási rendeleteinek megjelenése folyamatban van, a következő évek feladata annak gyakorlati megvalósítása lesz. A jogszabály előkészítésben az Igazgatóság munkatársai munkacsoport tagként, illetve véleményezőként vettek részt.
A 2009-es jogalkotási munka 2010-ben is folytatódik: az új erdőtörvény, a végrehajtási rendeletek, és több új támogatási rendelet megjelenése ad állandó munkát az erdészeti igazgatásnak.
Az új erdőtörvényben előírt kötelezettségek és a támogatási rendszerek igényei miatt az összehangolás érdekében megtettük a szükséges lépéseket. Ezek végrehajtásához több felső vezetői döntés szükséges, amelyek előkészítése részben már megtörtént, részben pedig az intézmény térinformatikai és informatikai fejlesztésével párhuzamosan zajlik.
Az MVH és az MgSzH közös munkája által vált lehetővé, hogy az új erdészeti támogatási jogcímek kérelmeinek benyújtása már elektronikusan történik. Az MVH rendszerébe 2009 őszén mintegy 400 kérelem érkezett, 11 000 hektár területre.
Az Igazgatóság a funkcionális feladatainak 2009. év folyamán csak részben tudott eleget tenni, mivel a hatályban lévő Erdőtörvény olyan ügyrend és informatikai rendszer módosítási feladatokat rótt az igazgatóságra, amelyeknek kapacitás és források hiányában nem tudtunk eleget tenni. Az új jogszabályi környezetnek való megfelelés miatt az Erdészeti Szakigazgatási Információs Rendszert gyakorlatilag alapjaiban át kell alakítani. Ez a 2010. év feladata lesz.
2009-ben az igazgatóság életében komoly megterhelést jelentett a költözködés, amely kisebb fennakadásokkal, (de az országos infrastruktúra folyamatos működtetésének biztosításával) jelentős munkavállalói többlet-erőfeszítéssel zajlott le. Év végén szüntettük meg – jelentős költségtakarékosságot remélve – a balatonfüredi telephelyet, amely az intézményen belül a hatáskörök megváltoztatásával és a feladatok újraosztásával járt.
Az igazgatóság gazdálkodása a takarékossági szempontok maximális figyelembevételével zajlott.
Az MgSzH megyei erdészeti igazgatóságai megyei, illetve regionális területen működő elsőfokú hatósági szervek, melyek az ország teljes területének egyötöd, termőföld területének egynegyed részén rendelkeznek illetékességgel. Fő tevékenységük a tervszerű és ellenőrzött erdőgazdálkodás biztosítása.
Az erdészeti igazgatás a 2009-ben a következő feladatokat látta el:
erdőleltár készítése az ország erdővel borított területére (évente a teljes erdőterület egytizedén megújításra kerülnek az Országos Erdőállomány Adattár állapot és terv adatai, valamint indokolt esetekben újabb faállománnyal borított területek kerülnek nyilvántartásba); 2009-ben előreláthatólag (mivel az ország és ezzel az erdészeti tervezési körzetek erdőterülete a folyamatos erdőtelepítéseknek megfelelően emelkedik) 195 ezer hektár erdőterületre készül körzeti erdőterv, amely 20 erdőtervezési körzetben és 14 állami erdészeti egységben található. A terepi felvételeket és az erdőrészlet szintű egyeztetéseket követően az adatok feldolgozása, a körzet szintű egyeztetések lefolytatása és az új térképek elkészítése áthúzódik a jövő évre.
Az erdészeti szakigazgatás tevékenyen részt vett az országos és megyei területrendezési tervek, valamint a Natura 2000 fenntartási tervek készítésének folyamatában, valamint erdőfejlesztési tervek készítésében (Sokorói dombság és a Mecsek erdőfejlesztési terve, „Termálvölgyből– Erdőhátra” erdészeti térségfejlesztési terve). Ehhez kötődően a tervek elkészítéséhez szükséges tematikus térképeket biztosította.
Az erdészeti igazgatás egyik legfontosabb feladata az erdőgazdálkodási tevékenységek szakmai és jogszabályi alapját garantáló körzeti erdőtervek készítése, amelyeket a földművelésügyi miniszter hagy jóvá, és amelyek az egyes erdőgazdálkodók tevékenységéhez kötelezően elkészítendő erdőgazdasági üzemtervek, az új jogi környezet szerint erdőterv határozatok (erdőtervek) alapjait képezik. 2009-ben a körzeti erdőtervek átmeneti időben készültek, mert a 2008. évi előzetes egyeztetések idején még a 1996. évi LIV. törvény volt hatályban, de mire a minisztériumi jóváhagyás megtörtént, addigra az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: új Evt.) szabályozása lépett érvénybe. Az új Evt. eltörölte az üzemtervet, így a továbbiakban az erdőgazdálkodó jogait és kötelezettségeit a körzeti erdőterv alapján megállapított erdőterv határozat tartalmazza, amelyet az illetékes erdészeti igazgatóság hivatalból, vagy az új Evt. hatálybalépése előtt jóváhagyott körzeti erdőterv alapján az erdőgazdálkodó kérelemére állapít meg. Az erdőgazdálkodó az erdőterv határozat alapján, bejelentési kötelezettségének eleget téve végezhet erdőgazdálkodási tevékenységet.
2009-ben a tavalyi terepi felvételek alapján 15 db erdészeti tervezési körzetre készült körzeti erdőterv, 13 állami erdészeti területre pedig üzemterv, ezek összesen 217 ezer hektár területet érintettek. 2009-ben a magán erdőgazdálkodók számára készített üzemtervek, illetve erdőterv határozatok száma mintegy 3400 db volt.
Az ország teljes erdőterületére digitális erdészeti térképi adatbázis áll rendelkezésre. Az erdészeti szakemberek modern térképezési eszközöket, eljárásokat, szoftvereket használnak fel munkájuk során, amely tevékenységet az erdőterületekről készült légi felvételek is támogatják.
Az MgSzH hazánk összes erdeinek csaknem naprakész adatait tartalmazó és kezelő Erdészeti Szakigazgatási Információs Rendszert működtet, melynek része:
– a digitális erdészeti térképbázis,
– az erdőgazdálkodói nyilvántartás,
– az erdőkre (általános adatok, termőhelyi adatok, faállományadatok, fakitermelési és erdősítési tervadatok), az erdőkben végzett tevékenységekre vonatkozó információk.
A rendszer működtetése, az abból történő belső és külső adatszolgáltatás, az ágazati döntéseket megalapozó információ szolgáltatása az igazgatóság feladata. A jogszabályi környezet jelentős változása miatt az Erdészeti Szakigazgatási Információs Rendszert is jelentős mértékben át kell alakítani.
Az Igazgatóság a következő adatszolgáltatásokat teljesítette, illetve az erdőgazdálkodás és az erdők állapotának követése érdekében a következő jelentéseket készítette el:
– Join Forest Sector Questioneer (kapcsolódó fejlesztés: a kéregben, ill. a kéreg nélkül számított választékok konverziójának kidolgozása),
– Forest Resource Assesment (FRA 2010, a FAO világ-erdőleltára),
– Az üvegház-gázokról szóló ENSz Keretegyezmény számára történő adatszolgáltatás, a Kiotói Jegyzőkönyv számára készítendő gázleltár előkészítése,
– MCPFE 2011 – előkészítő munkák,
– EFDAC adatszolgáltatás (főleg FNM-alapokon),
– Mérleg a 2008-as évről,
– Miniszteri Jelentés a 2008-as évről,
– KSH-felé történő évi rendes adatszolgáltatások (Agrárgazdasági Zsebkönyv, Mezőgazdasági Évkönyv),
– Kérdőíves adatgyűjtések az OSAP-on,
– Adatszolgáltatás a Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerhez (VÁTI Kht.),
– A nemzeti erdészeti támogatások kifuttatásának számításai,
– Évi rendes adatszolgáltatás az Energia Központ Kht-nak,
– Leporelló – idősorok, a 2008-as év legfontosabb szakmai mutatói.
Az erdészeti igazgatás legfontosabb feladata az erdőgazdálkodás felügyelete, amely magába foglalja az erdőgazdálkodási tervek megvalósulásának biztosítását, az erdőkben folyó gazdálkodás (erdőművelési és fahasználati tevékenységek) ellenőrzését.
Több mint 60 000 erdőrészlet esetében történt meg az erdősítések műszaki átvételének elvégzése, jegyzőkönyvének elkészítése és feldolgozása. Közel 30 000 db erdőrészletet érintett az elvégzett fahasználati munka átvétele és leszámolása. Körülbelül 40 000 egyéb hatósági ügyben született határozat 2009 folyamán.
Az igazgatóság 2009-ben mintegy 1000 ügyben hozott másodfokú határozatot. A hátralékos ügyek száma az osztály létszámából és leterheltségéből adódóan egyre nő.
Az erdészeti támogatási jogcímek végrehajtásának szakmai koordinációját az igazgatóság végzi, továbbá részt vesz a tervezett jogcímek kialakításában is. Folyamatos volt az NVT-s támogatások (MgTE), valamint a régi nemzeti támogatások kifuttatása (erdőfelújítás, erdőtelepítés).
Az adózók által a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásából az „Az erdők közjóléti célú védelmét és bővítését szolgáló feladatok” című jogcím pályázatainak elbírálása megtörtént.
Új támogatási jogcímek indultak be EMVA forrásból:
– Erdészeti potenciál helyreállítása,
– Ültetvénykorszerűsítés,
– Fás és lágy szárú energiaültetvények,
– Erdő-környezetvédelmi kifizetések
– Az erdő szerkezetátalakításához nyújtandó támogatások
– Az erdő gazdasági értékének növeléséhez nyújtott támogatás.
Az Erdővédelmi Mérő és Megfigyelési Rendszer (EMMRE) keretén belül az igazgatóság 2009. évben esedékes feladatai közé az alábbiak tartoztak:
– Nagyterületű egészségi állapotfelmérés (EVH) felvétele: A 2009. évben a 4×4 km-es hálózatú, mintegy 1200 mintapontot magában foglaló nemzeti szintű egészségi állapot felvételére finanszírozás hiányában nem került sor. Az állapotfelmérést a Life Plus FutMon projekten belül mintegy 78 mintaponton végeztük el.
– Faállományok Növekedésének Megfigyelése (FNM) rendszer működtetése: ezen feladatkörben az előző időszakból áthúzódó terepi felvételek befejezése, a felvételezések ellenőrzése, valamint az adatok összegyűjtése és feldolgozása történt. A 2008–2009. felvételi ciklusban több mint 1800 mintaponton mintegy 25 500 db mintafa felvételezésére került sor.
– Hazai és nemzetközi koordinációs tevékenység ellátása: egyrészt az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI), illetve részben a Nyugat-Magyarországi Egyetem adott témához tartozó feladatainak
összehangolását foglalta magába, másrészt a nemzetközi feladatokra is kiterjedt.
Life Plus FutMon
A nemzetközi együttműködés keretében a 2009. évben indult a Life Plus finanszírozású, FutMon projekt végrehajtása, amelyben az erdészeti hatóság, illetve alvállalkozóként az ERTI a kedvezményezett.
A projekt költségvetésének közel felét az Európai Unió finanszírozza.
A FutMon projekt részeként a nyári időszakban 78 ponton, 1872 db mintafán felvételezésre került az erdők egészségi állapota. Bár a 78 pont elsősorban európai léptékben szolgáltat kellő megbízhatóságú információt, alacsonyabb megbízhatósággal azonban az országra vonatkozó információ is nyerhető. A felvett adatok alapján az egyedek 55%-a tünetmentes, ez kedvező változás az előző évi 44%-hoz képest. 27% gyengén károsodott, 12% közepesen károsodott, míg 3% erősen károsodott. Az elhalt fák aránya változatlanul 3%. Összességében tehát a magyar erdők egészségi állapotában további javulás tapasztalható az előző évekhez képest.
A 2009. évben a szélesebb szakma részére tájékoztató szórólapot adtunk ki az EMMRE tevékenységével kapcsolatosan. Ugyancsak idén egy könyv is megjelentetésre került, mely az EMMRE elmúlt húszévi tevékenységéről, az elvégzett feladatokról és az összegyűjtött adatok elemzéséből származó információkat ismerteti az olvasóval.
A jogszabályi környezet változását is figyelembe véve, megkezdődtek az előkészületi munkák a következő év, évek monitoring tevékenységének megvalósítására, végrehajtására. Ez az említett FNM tevékenységen túlmenően a vadkár, erdőtűz, valamint az éghajlat változás felmérésére, követésére vonatkozó monitoring tevékenységeket foglalja magában.