A fásítási program megvalósítására félmilliárd forintos keret van, amelyre kisebb települések, egyesületek, közösségek pályázhatnak – mondta lapunknak Szentpéteri Sándor
A 2030-ig szóló erdőstratégia lényege, hogy huszonhét százalékra növeljék az erdők arányát Magyarországon. Milyen intézkedésekkel kívánják ezt elérni?
– Nemcsak az erdőket, hanem általánosságban a fával borított területek nagyságát szeretnénk növelni. Ebből következik, hogy nemcsak az erdőtelepítést, hanem az akár belterületen vagy külterületen lévő fásításokat is támogatjuk. A Vidékfejlesztési Program keretében az erdőtelepítésre rendelkezésre állnak a források, ezeket továbbra is igénybe lehet venni. Tavaly indította útjára az agrártárca az Országfásítási Programot, amellyel ösztönözni szeretnénk a fásítási kedvet, és elindítani egy szemléletformálást is ezáltal. Az önkormányzatok közreműködésével országszerte ültettünk fákat közterületeken, közintézményekben, ezzel is felhívva a figyelmet a fák szerepére. Folytatjuk a tavaly elkezdett Országfásítási Programunkat, amelynek keretében az állami erdőgazdaságok is bekapcsolódtak az erdőtelepítési programba. Csak ez az egyetlen mintaprogram ötszázötven hektárnyi erdősterület-növelést jelent.
– Említette a Vidékfejlesztési Programot, amelynek keretében tavaly nyolcvan–százharminc százalékkal növelték meg az erdősítésre igényelhető támogatási összegeket. Mi volt az emelés oka, és mi lett ennek az eredménye?
– Az erdőtelepítések területe valamivel kisebb volt, mint amit terveztünk a Vidékfejlesztési Program indításakor, az erdőtelepítéshez szükséges talaj-előkészítés és csemeteültetés költségei azonban megnőttek. Ezért döntöttünk úgy, hogy az újból elvégzett költségkalkuláció alapján jelentősen megnöveljük a támogatásokat. A megemelt egységárakkal és hosszabb támogatási, illetve megvalósítási időszakkal már a gyengébb termőképességű mezőgazdasági területeken is versenyképes az erdőtelepítés. Ennek köszönhetően tizenegyezer hektárra érkezett be támogatási igény, és hatezer-ötszáz hektárra már megítélte a támogatást az irányító hatóság. Az eddigi tapasztalatok alapján azt látjuk, hogy nőtt az erdőtelepítési kedv, egyre több pályázatot nyújtanak be a gazdák, és bízunk benne, hogy ez a jövőben is ilyen intenzitással folytatódik.
– Az erdőtelepítési kedvhez hozzájárulhat Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőn elhangzott mondata, miszerint minden újszülött után tíz fát ültetnek. Hogyan néz majd ki ez a gyakorlatban?
– A program megvalósításán közösen gondolkozunk az Innovációs és Technológiai Minisztériummal. A tervek szerint ez legalább száz hektár fával borított területet fog jelenteni minden évben. Ezek az erdők hatékony választ adhatnak a klímaváltozás hatásaira. Olyan fafajokban gondolkodunk, amelyek több évtizeden keresztül, akár száz évet meghaladóan szolgálják a védelmi célok mellett a felnövő gyerekeket is.
– Mindezekre külön állami támogatásokat is igénybe vehetnek az érintettek?
– Igen, és ezen felül van még egy ötszázmillió forintos fásítási keret is, amely a Magyar Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat közreműködésével valósul meg. Erre egyesületek, közösségek, civil szervezetek és tízezer fő alatti települések pályázhatnak majd. Azt gondolom, hogy ez még a tavasszal el tud indulni, és az őszi telepítési időszakra a pályázatok elbírálása és az ültetés is megtörténhet.
– Milyen fafajtákat részesítenek előnyben a fásítások során?
– A Kárpát-medence nagyon változatos élőhely, évezredek alatt kialakult erdőtársulásokkal, őshonos fafajokkal, amelyek a klímaváltozás hatásaihoz alkalmazkodva továbbra is telepíthetők. Olyan lombos fajokat javaslunk, és olyanokat is ültetnek a szakemberek, amelyek a Kárpát-medencében jelenleg is előfordulnak, alkalmazkodtak a környezeti viszonyokhoz. Előtérbe kerülnek a tölgy fajaink, a hazánkban megtalálható juharok, kőrisek, hársak, erdei gyümölcsfák és berkenyék is. Ezek kiválóan alkalmazkodnak a folyamatos klímaváltozáshoz. Igaz az is, hogy egyes termőhelyek hasznosításához, degradációjának megakadályozásához bizonyos keretek között a termesztésbe vonható idegen honos fajokat sem szabad figyelmen kívül hagynunk, így például a jövőben is várhatóan fontos szerepe lesz az akácnak.
– Mennyire érdemes a lombfák mellett például lucfenyőket telepíteni hazánkban?
– A lucfenyőt nem javasoljuk, hiszen a hazai klíma nem megfelelő a fafaj számára. A soproni és kőszegi fenyvesek is sorra pusztulnak ki, szúkárosítottak, ugyanúgy, mint Európa többi lucfenyőerdeje, amelyek nagyrészt telepített erdők, például Csehországban, Lengyelországban, Németországban. Általában a többi fenyőfajt sem részesítjük előnyben a telepítés tekintetében, hiszen a borókán kívül jellemzően nem őshonosak Magyarországon. Természetesen vannak olyan fenyők, például a feketefenyő és az erdeifenyő, amelyeknek megvolt és megvan a maguk szerepe a kopárok és a homok fásításában, ahol elődeink a fenyők segítségével a csupasz sziklát és a mozgó homokot tették termővé, hogy az újonnan képződött talajon előbb-utóbb ismét őshonos erdők állhassanak.
– Említette a klímaváltozást, amelynek kapcsán folyamatosan azt látjuk, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), valamint az Agrárminisztérium közösen tart sajtótájékoztatókat. Ez a téma a két tárcát együttműködésre sarkallja, vagy vannak olyan témák a klímavédelmen belül, amelyek csak átjárások minisztériumok között?
– Azt gondolom, hogy az erdőtelepítés és a fásítás mindenkinek közös ügye, ugyanúgy a kormánynak és ezen belül az ITM-nek és az agrártárcának is. Az ITM-nél nagyobb szerepet kapnak a fásítások, például az út- és barnamezős fásítások, de fogunk közösen telepíteni erdőket állami területeken a támogatásukkal. A cél egy és ugyanaz, egy közös érdek megvalósítása, amit mindenki a saját szakterületén fog elvégezni, ez az ország erdővel és fával borított területének növelése. Az Agrárminisztérium zöldít, ahol tud, hiszen ebben érdekelt. Természetesen nagyon sok feladatot jelent a zöldítésen felül az állami és magán erdőgazdaságoknál az illegális hulladék erdőben való elhelyezésének visszaszorítása, de ehhez környezettudatos szemlélet kell, amelyet a fiatalok környezeti nevelésén, szemléletformáló kampányokon keresztül kívánunk elérni. Ezen felül fontos, hogy kevesebb csomagolóanyagot használjunk, kevesebb hulladék képződjön, és az újrahasznosítás nagyobb szerepet kapjon. Ezen feladatok megoldására a két minisztérium folyamatos együttműködés mellett dolgoz ki programokat, amelyek sikeres megvalósításán keresztül érhetjük el a kitűzött céljainkat.
Forrás: Hertelendy Gábor 2020. március 9. hétfő.